[Tao. tv. 1. § (3) bekezdés]

Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni.

A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését.

A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011. (2011.09.15.)

• Előző
• Tovább