Leggyakrabban akkor találkozunk az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységével, amikor a visszajáró általános forgalmi adót igényeljük tőlük vissza. A többi adónem ellenőrzésére viszonylag ritkán kerül sor.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37.§-ának (4) bekezdése szerint, a visszaigényelt általános forgalmi adót legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha viszont a visszaigényelhető adó összege az 500.000 forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. Tehát általános esetben, ha 20-án esedékes a bevallás, akkor a kiutalás határidejét innen kell számítani akkor is, ha előbb beküldtük a bevallást.

Az általános forgalmi adó kiutalása előtt azonban gyakran áfa-ellenőrzést végeznek, mely elsősorban a visszaigényelt összeg nagyságától függ. Ezt hívjuk kiutalás előtti ellenőrzésnek.

Az áfa kiutalásának időpontja, illetve a kiutalás előtti ellenőrzés befejezési határideje nagyon sok kellemetlenségre adhat okot az adózók számára, mert az adózás rendjéről szóló törvény viszonylag tág teret ad az adóhatóság részére az ellenőrzés befejezési időpontjának meghosszabbítására.

Az elhúzódó ellenőrzés, és az emiatt hosszú kiutalási idő

- komoly gazdálkodási gondokat, likviditási problémát okoz az adóalanynak,

- a számlák és egyéb bizonylatok eredeti példányának bevonása akadályozza a támogatások felhasználását ellenőrző szervek munkáját, s ezáltal a támogatás kiutalását.

Általánosságban az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját is - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja.

A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók.

Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben indokolt esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.

Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele és az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról az adóhatóság az adózót értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

A költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzést a kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni. Ennek megfelelően a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalására nyitva álló határidő - 30 illetve 45 nap, vagy hosszabbítással együtt, - áll rendelkezésére az adóhatóságnak az ellenőrzés lefolytatására.

Amennyiben az adóhatóság ezen időintervallumot követően kezd ellenőrzésbe, úgy az már nem lehet a pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzés, hanem ilyenkor már a bevallás utólagos vizsgálatáról beszélünk. A bevallás utólagos ellenőrzését, illetőleg az ismételt ellenőrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. (Art. 92.§.)

Az adóhatóság az ellenőrzés célját

a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló,

b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó,

c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,

d) az adatok gyűjtését célzó,

e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,

f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg.

Ezek az ellenőrzés fajtái.

Ellenőrzéssel lezárt időszakot csak az a) pontban meghatározott ellenőrzés teremt.

Az adózás rendjéről szóló törvény 95.§-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő kitűzésével engedélyezi, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

A hivatkozott törvény 100.§-ának (5) bekezdése értelmében az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.

Az adóhatóság az ellenőrzés során tett megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, melyre az adózó észrevételt tehet.

Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet.

A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést a törvény megengedi.

Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,

a) az eljárást felfüggesztő,

b) az eljárást megszüntető,

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

e) az irat-betekintési jog korlátozását elrendelő,

f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,

g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,

h) a végrehajtási kifogást elbíráló,

i) az eljárási bírságot kiszabó,

j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint

k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen.

A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adó-megállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül a jogszabály előírása szerint az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.

Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

(Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit)

• Előző