A munkáltatók a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése során e jogot rendeltetésszerűen kötelesek gyakorolni.

Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak a munkaszerződés(ek) olyan irányú módosítása, amelynek célja az elvárt béremelésről szóló jogszabályi rendelkezések megkerülése.

Amennyiben a munkaviszonyt (különösen a munkabért vagy a munkáltató személyét érintő) meghatározó tényezők változtatásának célja kizárólag a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése, azonban ehhez nem kapcsolódik az elvárt béremelésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése, akkor az nem minősül rendeltetés szerinti joggyakorlásnak, azaz a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele ilyen esetben nem jogszerű. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a szociális hozzájárulási adókedvezmények vizsgálata során fokozottan figyelemmel kíséri a rendeltetés szerinti joggyakorlás teljesülését.

Munkaviszonyra vonatkozó 2015.évi módosítások

Szabadság számítása:

2015. január 01-jétől a keresőképtelenség munkában töltött időnek minősül. Erre tekintettel nem kell a szabadságot csökkenteni a 30 napon túli keresőképtelenségi napokkal.

Minimálbér, garantált bérminimum

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb mértéke, azaz a minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 105 000 forint. Garantált bérminimum mértéke havi 122 000 forint. Részmunkaidő esetén a minimálbér illetve a garantált bérminimum a munkaidő arányában csökken.

Szociális hozzájárulási adó

2015. január 1-jétől hatályon kívül kerültek a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezményekre valamint a Start kártyákkal összefüggő szabályok, tekintettel arra, hogy nettó bérek megőrzésének kedvezménye megszűnt 2014. január 1-jétől, míg Start kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének végső időpontja 2014. december 31. 2015. január 1-jétől a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmények esetében a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így akár bruttó 100 000 forint összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt foglalkoztatók a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is.

Megjegyzés munkaviszony jellegű jogviszony kapcsán: 2015. január 01-jétől nem érvényesíthetik a költségvetési szervek az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezményeket: - a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után az adókedvezményt, - a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt, - a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményt és - a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt.

• Előző
• Tovább